A világ legcsodálatosabb esküvője

házasságkötés tippek: Két éve jártunk barátommal, amikor elhatároztuk egy romantikus teliholdas estén, hogy összeházasodunk. Semmi lánykérés, romantikus vacsora, csak egy kérdés. „Drágám, mit szólnál, ha összeházasodnánk?” Meg ugyan nem lepett a kérdés, de több romantikára számítottam. Igent rebegtem, de azért megjegyeztem, hogy se gyűrű, se semmi körítés? Megvonta a vállát, és ezzel el volt minden rendezve – a részéről.
Mindenesetre lázas készülődésbe kezdtem – időpont, ruha, helyszín, virágok…stb. Segítséget nem sokat kaptam, sőt, inkább csak hátráltatott. Az időpontok egyike sem volt neki megfelelő, a helyszínek mindegyikébe belekötött, a vendéglistát folyton kijavította, nyírbálta. A szüleim nagyon örültek az esküvőnknek, de valahogy ők is mindenbe belekötöttek. Leosztottam a barátnőimnek egy-két feladatot, de ők sosem találtak megfelelő virágost, kajaszállítót, és a koszorúslány ruha terveimmel sem mentem sokra náluk. Mi van? Mindenki összeesküdött ellenem? Párom nyugtatgatott, hogy biztos a stressz az oka, mindenki tökéletes esküvőt szeretne nekem, ezért nem felel meg nekik akármi. Próbáltam mindent kézben tartani. Kiválasztottam a legcsodálatosabb ruhát, a virágokat, végre megegyeztünk a helyszínt illetően. Egy héttel az esküvőnk előtt a hálószobámba lépve egy összecsomagolt bőröndöt találtam a holmimmal. Na ez most mi? A párom sejtelmesen hozzám simult és közölte, irány Róma, egy hosszú hétvégére. Az elmúlt hetek olyan fárasztóak voltak, hogy elviszlek egy romantikus hétvégére. Végtelen haragra gerjedtem, mivel még annyi dolgom lett volna. Vőlegényem persze mindent elrendezett, a barátok folytatják az előkészületeket. Belementem. Irány a reptér. Szerelmem kissé gyanúsan viselkedett. Nem mehettem az információs pulthoz vele, ragaszkodott, hogy hozzam magammal az útlevelem, ne csak a kártyás személyimet, hosszasan beszélgetett egy utazási iroda képviselőjével, de különösebb gyanút nem fogtam.
A tranzitban aztán robbant a bomba. Kiderült, hogy nem is Rómába megyünk, hanem Dominicára. Totál kikészültem, persze jó értelemben. Se köpni, se nyelni – ahogy mondani szokták. Egymillió kérdésem volt. Párom elnevette magát, és közölte, hogy mindent elrendezett. Dominikán a tengerparton volt az esküvőnk. A nap lemenőben, a szálloda személyzete csodálatosan megterített asztaloknál várt másnap este. Rózsával borított baldacin alatt mondtuk ki az igent. A zenekar csak nekünk zenélt. A férjem még a ruhámat is kivitette Dominicára. Egyszerre sírtam és nevettem. Csodálatos volt.
Aztán persze minden kiderült. A családom, a barátaim rendre be lettek avatva a dologba, a párom alig győzte lemondani otthon az általam az esküvő miatt megrendelt dolgokat. Kiderült, ő sokkal többet dolgozott mindenféle szervezéssel, az előkészületek lemondásával, mint én. Azt mondta, nagyon megbánta, hogy a lánykérés ilyen laposra sikeredett, ezért elhatározta, hogy a világ legcsodálatosabb esküvőjét adja nekem. Bár majd minden megtakarított pénze ráment, de megérte. A legszebb az egészben az a mondata volt: „A világ összes pénzét megérte, hogy ilyen boldognak láttalak”. Csak kívánni tudok minden nőnek ilyen csodálatos, figyelmes férjet.

És végül szeretnék köszönetet mondani önnek e házasságkötés tippek cikkem olvasásáért.

Képek






Oldalak

    Gyakori keresés

    Új keresés

    Képek






    Oldalak

      Gyakori keresés

      Új keresés